2015. június 1.-ére minden katasztrófavédelmi engedéllyel működő üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyag nyilvántartásába be kell vezetnie az 1272/2008 EK (CLP) rendelet szerinti veszély megjelöléseket. A kötelezettséget előírja a 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet is (13 § 6. bekezdés), de ugyanez csupán kémiai biztonsági szabályokból is levezethető.

A fennálló kötelezettség teljesítése érdekében készítjük fel, illetve végezzük el partnereink az üzemazonosítást, amelyek során tapasztalt említésre érdemes észrevételeket időről-időre megosztani tervezzük.

A fémöntéssel foglalkozó vállalatok korábbinál nagyobb része válhat kötelezetté.

Rögtön az első észrevételünk kakukk tojás. Azok a fémöntéssel foglalkozó vállalatok, amelyek öntőmagokat hidegmagszekrényes (cold-box, CB) eljárással készítik és a magok kötését elgázosított amin katalizátor átjáratásával végzik a rendelet hatálya alá kerülnek. (Az amin katalizátoros CB magkészítési eljárás Magyarországon meghatározóan elterjedt eljárás.)

A legcsakrabban ilyen célból gyakran használt anyagok:

• Trietil-amin (cas.: 121-44-8)
• Dimetil-propil-amin (cas.: 926-63-6)
• Etil-dimetil-amin (N,N-Dimetil-etánamin) (cas.: 598-56-1)

A fenti amin vegyületek besorolása, hamarosan H332-ről (Belélegezve
ártalmas.) H331-re (Belélegezve mérgező.) változik. A jelenleg hatályos 1272/2008 EK (CLP) rendelet még H332 veszélyt jelező mondatot tartalmaz, azonban az ECHA adatbázisában látható, hogy a fenti amin vegyületeket a gyártók meghatározó többsége H331 veszélyt jelező mondattal regisztrálta. Az anyagot, illetve az anyagból készített keveréket ennek megfelelő biztonsági adatlappal szállítják. A változásnak semmi köze a SEVESO III. rendelet bevezetéséhez, azonban a változás az időbeli párhuzamosság miatt, már csak a CLP szerinti adatlapokon látszik. Az amin katalizátor "H2." SEVESO osztályba fog kerülni és így 50/200 tonnás küszöbszám fog vonatkozni rá. A felhasznált anyagmennyiségének ismeretében úgy látjuk, hogy az alsó küszöbérték 25%-át jelentő 12,5 tonnás határt az iparág nagyobb szereplő átléphetik, ezért a készletek tudatos korlátozása, vagy a katasztrófavédelmi engedély megszerzése válhat szükségessé.

Tartályos gázzal működtet terményszárítók kikerülnek a rendelet hatálya alól

A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 25. pontja így fogalmaz:
 "A veszélyes tevékenység azonosításánál a 3. c) pont szerinti összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket) tárolt, az 1. melléklet 2. táblázat 18. sora szerinti veszélyes anyag."

A rendelet vonatkozó részének gyakorlati megfogalmazása szerint a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások telephelyein jelenlévő popán-bután gázt, propánt stb.. figyelmen kívül lehet hagyni, vagyis azok a szárítók, amelyek tartályos gázt használtak és emiatt jellemzően katasztrófavédelmi engedéllyel üzemelhettek a jövőben ezt az iparbiztonsági hatóság engedélye nélkül tehetik. Ugyan ebből az előírásból következik, hogy 2015 június 1. után azok a küszöbérték alatti üzemek, akik besorolásuk során emiatt kértek és kaptak katasztrófavédelmi engedélyt kérheti a kisorolásukat.

Szeretnénk felhívni a tartályos gázzal működtetett szárítók üzemeltetőinek figyelmét, hogy több műszaki biztonsági jogszabály és szabvány továbbra is vonatkozik rájuk. Ezek a teljesség igénye nélkül:

• 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról.
• 2013. évi CX. törvény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről (ADR) (különös figyelemmel az ADR közbiztonsági terv készítésére vonatkozó előírására)
• 1999/92/EK (ATEX) direktíva és a direktívához kapcsolódó szabványok
• 1992/58 EGK irányelv a munkahelyi veszélyek jelölésére vonatkozó előírásai

Emlékeztetünk arra, hogy a rendelet annak pillanatnyi szövegezése szerint csak a mezőgazdasági gáz felhasználókkal tesz kivételt, így pl. az aszfalt keverők, vagy a propánt más célra használó de műszakilag azonos rendszerek üzemeltetőire ez a könnyítés nem vonatkozik.

Nevesített anyagok közé kerülnek az alternatív üzemanyagok.

A rendelet 1. sz. mellékletében lévő 1. sz. táblázatban, amely a nevesített anyagokat foglalja össze a 34. sorba az alábbi szöveg került:

"Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok a) benzinek
és nafták;"

• b) kerozinok (ideértve a sugárhajtómű-üzemanyagokat is); c)
• gázolajok (ideértve a dízelüzemanyagokat, a háztartási tüzelőolajokat
• és a gázolajkeverékeket is);
• d) nehéz fűtőolajok;
• e) alternatív üzemanyagok, amelyek az a)-d) pontban említett termékekkel megegyező célokat szolgálnak, valamint gyúlékonyságuk és környezeti veszélyeik tekintetében hasonló tulajdonságokkal bírnak"

A változás értelmében a biodiesel és az E85 termékek mint nevesített anyag, a tárgyi sor szerint azonosítandóak. A változás azért jelentős, egyes üzemek számára, mert az észterezett adalékolt növényi olaj eddig nem tartozott a rendelet hatálya alá. Kisebb jelentőségű de az E85 ami eddig SEVESO 7b (P5.c) besorolású volt, a nevesített anyagok közé kerül, ami az alsó és felső küszöbérték 50%-os leszállítását hozza.

Amennyiben a munkánk részeként találkozunk még az üzemazonosítások során általánosítható - általunk hasznosnak ítélt - észrevételekkel, igyekszünk azt a jövőben is közzétenni.