SEVESO III (2012/18/ EU) rendelet.
Milyen változások várhatóak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormány rendelet és a SEVESO III rendelet harmonizációja következében?

2014. január 10. - Generisk

Rövid összefoglaló

A SEVESO III rendelet úgy áll át az 1272/2008/ EK (CLP) rendelet szerinti GHS rendszerre, hogy közben - teljesítve az eredeti célkitűzést - jelentős további terheket nem ró az ipar szereplőire. Mindazonáltal több kisebb változás várható 2015. május 31.-től, erről készítettünk összefoglaló írást.

Mikorra várható a SEVESO III rendelet hazai jogrendbe ültetése?

2015. május 31-ig kell megfelelnünk a 2012/18/ EU rendelet előírásainak. 2015. május 31.-én hatályukat veszítik a 67/548 EGK (DSD) és az 1999/45 EK (DPD) irányelvek. A korábbi európai veszélyes anyagok osztályozására és csomagolására vonatkozó szabályok megváltozása miatt feltétlenül összhangba kell hozni a SEVESO rendeletet is az 1272/2008/ EK (CLP) rendelettel.

Fontos felhívunk a figyelmet, hogy 2012/18/ EU rendelet tanulmányozása ugyan jelentős segítséget nyújt a hazai várható változások előrejelzése tekintetében, de különösen azon pontokon ahol a SEVESO III rendelet enyhítést tartalmaz minden tagállamnak szuverén joga a közösségi szabályozásnál szigorúbb szabályozást alkalmazni, ezért a szigorítások minden esetben kötelezően meg fognak jelenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló hazai szabályozásban, viszont az enyhítések a hazai jogalkotó döntésétől függően fognak megjelenni a hazai szabályozásban.

A SEVESO III rendelet egyértelműen több, mint csupán a CLP rendelet szerint harmonizált jogszöveg. A SEVESO III rendelet kiadását szükségessé tették a SEVESO II rendelet végrehajtásának tapasztalatai és az idő közben bekövetkezett műszaki technológiai változások is.

Tekintsük át, hogy milyen új szempontok jelentek meg a rendelet megalapozó részében.

Megjelent a "legjobb gyakorlat" figyelembevételének szükségessége a szabályozásban. Az 2010/75/EK rendelet szerint egységes környezet használati engedélyhez kötött tevékenységek folytatói számára ismert az elérhető legjobb technikának való megfelelés iránti elvárás. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, amelyek tevékenysége nincs egységes környezethasználati engedélyhez kötve, eddig nem találkozhattak ezzel a követelménnyel. Fontos ugyanakkor leszögezni hogy addig amíg környezetvédelmi hatósági eljárásokban az "elérhető legjobb technikának" való meg nem felélés egyértelműen engedélyezhetetlenséget jelent, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetén a "legjobb gyakorlatnak" való meg nem felelés nem sejtet ilyen következményt.
Nehéz jelen állapot szerint belátni, hogy a gyakorlati követelmények területén ez az új szempont milyen változásokat fog hozni, minden esetre az alábbi kérdések felmerülnek bennünk:

• A folyamat ipar biztonsága területén az elérhető legjobb mérnöki gyakorlatot az MSZ EN 61508 és a 61511 szabványoknak való megfelelés biztosítja így felértékelődhet a hivatkozott szabványoknak való megfelelés jelentősége. Az elérhető legjobb mérnöki gyakorlat szerint megvalósult veszélyes anyaggal kapcsolatos beruházás szükségszerűen biztonságos. Azonban senki se értse úgy sorainkat, hogy egy MSZ EN 61508 és 61511 szabványnak megfelelő technológia következésképen megfelel a SEVESO követelményeknek is. A SEVESO követelmények abszolút feltételek, míg a folyamat biztonsági szabványoknak való megfelelés relatív megfelelőséget jelent, ahol az elsődleges szempont az üzemeltető saját biztonsági elvárásainak való megfelelés.
• A SEVESO II direktíva tisztán kockázati alapú szabályozási rendszer. Az elérhető legjobb gyakorlaton keresztül történő szabályozás ugyanakkor műszaki/szervezeti minimum követelmények felé tekint, függetlenül a kockázati követelmény rendszertől.

Kismértékben bővült a rendelet hatálya

A SEVESO III rendelet hatálya alá tartozónak kell tekinteni a meddő ártalmatlanítására szolgáló létesítményeket és a veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíz kezelési technológiai elemeket.

A változás előreláthatóan hazai gyakorlat tekintetében nem fog jelentős változást okozni, mert eddig is a "jelenlévő" összes veszélyes anyagot vettük figyelembe az üzemazonosítás során. Azon szennyvizek, illetve meddők, amelyek a rendelet I. sz. melléklete szerint nem sorolhatóak be továbbra sem fognak a rendelet hatálya alá tartozni.

Apróbb kiegészítés figyelhető meg a "veszélyes anyagok jelenléte" fogalom meghatározásánál. Vajon a változás sejtet tartalmi változást is?

96/82/ EK
"Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a „veszélyes anyagok jelenléte”: az I. melléklet 1. és 2. részében lévő küszöbértékkel egyenlő vagy azt meghaladó mennyiségben az ilyen anyagok tényleges vagy várható jelenléte az üzemben, vagy azoknak az anyagoknak az ilyen mennyiségű jelenléte, amelyek akkor keletkezhetnek, amikor egy ipari kémiai folyamat kikerül az ellenőrzés alól."

2012/18 EU
"„veszélyes anyagok jelenléte”: veszélyes anyagok tényleges vagy várható jelenléte az üzemben, valamint azoknak a veszélyes anyagoknak a jelenléte, amelyekről ésszerűen feltételezhető, hogy akkor keletkezhetnek, amikor a folyamatok – beleértve a tároló tevékenységeket is – az üzemen belül bármely létesítményben kikerülnek az ellenőrzés alól, amennyiben e veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja az I. melléklet 1. vagy 2. részében meghatározott küszöbértékeket;"

Egyenlőre nehéz megmondani, hogy a definíció pontosodásának lesz-e gyakorlati következménye. A hazai jogalkalmazásban eddig a "vagy várható jelenléte" definíció részletnek nem volt gyakorlati alkalmazása, így a hatóság kizárólag olyan üzemekre alkalmazza a SEVESO rendeletet, ahol az üzemben a rendelet I. számú melléklete szerinti veszélyes anyagok jelen vannak, ugyanakkor a rendeletet lehet úgy is érteni - és ezt a definíció pontosodása még inkább elősegíti- , hogy a rendeletet azon üzemeltetőkre is alkalmazni kell, ahol az I. sz. melléklet szerinti veszélyes anyagok csak a baleset következtében keletkeznek, azaz a balesetet megelőzően nincsenek jelen az üzem területén. Amennyiben a rendeletet ebben a szigorúbb értelemben alkalmazzuk többek között az alábbi kérdések kerülnének felszínre:

• Felmerül a kérdés, hogy egyes hetero atomot tartalmazó polimerek tárolásából származó kockázatot érdemes volna vizsgálni. A klórt tartalmazó műanyagok um. pl. PVC tűzben hidrogén-klorid gázt fejlesztenek. Poliuretán habok tűzben nitrogén-oxidokat és hidrogén cianid gázt fejlesztenek.
• Szintén előtérbe kerülhet a sav, lúg tárolás, kezelés biztonsága, ha ezen anyagokat egy esetleges baleset során keletkező reakció termék (pl. Cl2, HCl, HBr, H2S) mennyiségének tükrében soroljuk a SEVESO rendelet hatálya alá.

Társaságunk nem kívánja azt sugallni, hogy az I. sz. melléklet szerint be nem sorolható veszélyes és nem veszélyes anyagok (egyes speciális feltételek teljesülése esetén) is a rendelet hatálya alá kerülhetnek, mert ilyen konkrét információnk nincs, mindenesetre a SEVESO III. rendelet fogalom meghatározását még inkább lehet így is érteni.

Biztonsági irányítási rendszer kiépítésének, és súlyos balesetek megelőzését szolgáló terv (major-accident prevention policy, MAPP) kidolgozásának kötelezettsége a jövőben érinteni fogja az alsó küszöbös veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket is, azonban az alsó küszöbös veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek már meglévő irányítási rendszerüket és baleset megelőzést szolgáló tervüket is használhatják, ha az arányban áll a tevékenység által okozott veszélyeztetéssel.

A SEVESO III rendelet alapján katasztrófavédelmi engedély kötelessé váló új üzemek esetén a biztonsági jelentést, elemzést, (súlyos káresemény elhárítási tervet) 2017 június elsejéig kell elkészíteni és az iparbiztonsági hatóság részére engedélyeztetés céljából megküldeni. (Figyelem ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy az egyes tagállamok szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak)

Azon üzemek esetén akik korábban is katasztrófavédelmi engedéllyel működtek de a változások miatt megváltozik az üzem katasztrófavédelmi besorolása a felülvizsgálatot 2016 június 1.-ig kell elvégezniük, azonban amennyiben az üzem korábban is rendelkezett a hatóságághoz benyújtott biztonsági dokumentációval és az abban foglaltak megfelelnek a rendelt 10. cikkében foglalt követelmények, úgy a soron kívüli felülvizsgálattól el kell tekintetni.

Tekintsük át, hogy milyen változások várhatóak az engedély köteles anyagok (és keverékek) területén.

A rendelet hatálya alá, a H2 kategóriába kerülnek az akut toxikus 3 csoport anyagai és keverékei. Ezek a H331 azaz a "belélegezve mérgező" kategóriába sorolandó anyagok. Az ilyen anyagok a DSD/DPD rendszer szerint részben "mérgező", részben "ártalmas" kategóriába voltak sorolva ezért nem minden esetben tartoztak a rendelet hatálya alá. A változás következtében pl. növény védőszerekkel bővülhet azon anyagok köre amelyek besorolhatóvá vállnak. Fontos ugyanakkor azt is kiemelni, hogy a változtatás elsődleges célja nem a további szigorítás volt, hanem az, hogy azon korábbi anyagok, amelyek eddig a rendelet hatálya alá tartoztak ne essenek ki a szabályozás alól. Ilyen pl. az ammónia is, amely CLP szerint H331 veszélyt jelző mondattal jelölendő.

Új csoportként jelenik meg a célszervi toxicitás (STOT). A H370 veszélyt jelző mondattal jelölendő "célszervi toxicitás 1-es kategória" csoportba tartozó anyagokra vonatkozó alsó küszöbérték 50 t, felső küszöbérték 200 t. A változás nem szélesíti jelentősen az érintettek körét mert a legtöbb H370 besorolású anyag korábban valamely mérgező kategóriában szerepelt.

Jelentős könnyítés, hogy az aeroszolok új seveso kategóriát a P3.a és a P3.b kapnak. A tűzveszélyes gázt tartalmazó, illetve az első kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokra vonatkozó alsó küszöbérték 150 tonna lett, a felső küszöbérték 500 t. Ami lényegesen több mint a jelenlegi besorolás szerinti 50 / 200 t mennyiség. Az aeroszolok legtöbb esetben olyan hatóanyagot, festéket, szigetelő anyagot, írtó szert tartalmaznak, amelyek tűzben mérgező égéstermékekké bomlanak le. Aeroszolokban tehát a legtöbb esetben együtt van jelen a nagyon jól éghető anyag és a tűzben mérgező gázokat fejlesztő összetevő ezért az aeroszolok nagyon kedvező besorolását mi nem tudnánk alátámasztani. Tény ugyanakkor, hogy azon aeroszolok, esetén amelyek nem tartalmaznak más veszélyes összetevőt csak a hajtógázt helyénvalónak látszik az enyhítés.

Tűzveszélyesség megítélésben nem történt jelentős változás, összevonásra került a korábbi SEVESO 6 és SEVESO 7.b csoport.

Az "A" és "B" típusú önreaktív anyagok és "A" és "B" típusú szerves peroxidok. (H240 és H241 veszélyt jelző mondatok ) szintén új csoportba kerültek. Az új csoport szintén nem szélesíti jelentősen az engedély köteles anyagok körét, mert ezen anyagok korábban "R2" veszélyt jelző mondattal szerepeltek.

A "C, D, E, F, típusú önreaktív anyagok és keverékek valamint ugyan ezen típusú szerves peroxidok (H242) szintén új csoportként jelennek meg a szabályozásban. A csoport tagjai között szerepel a legtöbb szerves peroxid, így pl. a perecet sav (CAS 79-21-0) is. A csoport tagjai ugyanakkor jellemzően a SEVESO II szabályozás szerint is a rendelet hatálya alá tartozott, mint "oxidáló" (R7) anyag.

Az O1 csoport (EUH014) megfelel a korábbi SEVESO 10/I. csoportnak, itt nincs változás.

A rendelet O2 csoportja "a vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek képződhetnek" (H260, H261) eddig nem szerepelt a szabályozásban.

A rendelet így súlyosabb küszöbértéket határoz meg a stabilizált fémporokra, azaz 100/500 t vonatkozik pl. a magnézium porra (EK 231-104-6), vagy az alumínium porra (CAS 7429-90-5), illetve pl. a rendelet hatálya alá kerül a kalcium-karbid (CAS 75-20-7)

Az O3 csoport az EUH029 veszélyt jelző mondattal ellátott anyagokra és keverékekre vonatkozik, ami teljesen megfelel a korábbi SEVESO 10/II csoportnak.

Bővült a nevesített anyagok jegyzéke is. Ide került (a teljesség igénye nélkül) a vízmentes ammónia, hidrogén-szulfid, nátrium-hipoklorit és a Metil-akrilát.

Érdemes megemlíteni, hogy a rendelet külön rendelkezik a biogázzal kapcsoltban, ennek megfelelően a feljavított (tisztított) biogáz a fölgázzal azonos csoportba esik. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a nem tisztított biogázt annak CH4 és H2S tartalma alapján a keverékekre vonatkozó szabályok szerint kell osztályozni, majd besorolni.

Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés szerkezetében is lesznek változások a SEVESO III rendelet bevezetését követően.

A biztonsági dokumentációban nagyobb hangsúlyt kell fordítani a külső fenyegetettségek feltárására. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem környezetében minden veszélyforrást azonosítani kell, függetlenül attól, hogy a felételezett veszélyforrás a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló rendelet hatálya alá tartozik-e vagy sem. Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi jogalkalmazási gyakorlat ettől nem tér el jelentősen.

A folyamatok, működési módszerek leírásánál ki kell térni, a legjobb gyakorlatokról rendelkezésre álló információra. Ugyanakkor a rendelet nem mondja ki, hogy az elérhető legjobb gyakorlatnak feltétlenül meg kell felelni.

A baleseti kockázatok elemzése során a jövőben figyelembe kell venni a természetes okokat is, um. földrengés, árvíz, vihar által okozott kár. Eddig ezen a téren eltérő gyakorlat volt jellemző, a biztonsági dokumentációk nem, vagy csak érintőlegesen tértek ki a természeti környezetből adódó fenyegetettségekre.

A biztonsági dokumentáció kötelező része lett, a hasonló anyagokkal kapcsoltban már megtörtént balesetek áttekintése, bemutatása. A biztonsági dokumentációnak kifejezetten utalnia kell arra, hogy az üzemeltető milyen intézkedéseket tesz az iparágban már korábban megtörtént balesetek elkerülése érdekében.

Pontosodnak a biztonsági irányítási rendszerekkel kapcsolatos követelmények is. A biztonsági irányítási rendszernek a súlyos balesetek megelőzését szolgáló terv (MAPP) meghatározásához, végrehajtásához, szükséges szervezeti struktúrát, felelősségi viszonyokat, gyakorlati eljárásokat, folyamatokat és a források rendszerét kell tartalmaznia. A kidolgozott rendszer részletezettségnek arányosnak kell lennie az üzem veszélyeztető képességével és méretével.