Módosult a katasztrófavédelmi törvény. Írásunkban a változásokat iparbiztonsági szempontból elemezzük.

2013. december 4. - Generisk

Kedves olvasóink!
Felhívjuk a figyelmüket, hogy írásunk a társaságunk tapasztalatán alapuló, segítő szándékú tájékoztató mű. Jogi felelősséget csak azon partnereink tekintetében vállalunk, akivel külön a tárgyi területre is kiterjedő szerződéses viszony kötelez.

Bővült a katasztrófavédelmi törvény veszélyes anyag definíciója, kiegészült a hulladékokkal is. A definíció változása csak megerősíti azt a korábban is alkalmazott gyakorlatot, miszerint a SEVESO osztályba sorolható hulladékokat az üzemazonosítás során figyelembe kell venni. A definíció változása tehát nem jelent a korábbi gyakorlattól való eltérést.

Több pontosítás született a katasztrófavédelmi törvény 27. §-ban is. A módosult szöveg értelmében a településszerkezeti tervre kell rávezetni a veszélyességi övezeteket, és nem a rendezési tervre. A változás csak pontosítást jelent, eddig sem a rendezési terv tartalmazta a veszélyességi övezeteket. Kis mértékben pontosodott a soron kívüli felülvizsgálattal kapcsolatos gyakorlat. A "változás bejelentése" helyett "Az üzemeltető ... köteles a kormányrendeletben meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni" szöveg lépett. A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a jelentős változás tervezése esetén az üzemeltetőnek a változást engedélyeztetni, és nem bejelenteni kell. A módosítás összhangban van a 4. pont korábban is meglévő azon rendelkezésével, hogy az engedélyköteles módosítás csak a hatóság engedélyével hajtható végre.

Nem pontosodott ugyanakkor a felülvizsgálati eljárás szükségességének szempontrendszere. A törvény a veszélyes tevékenység megkezdését, a biztonságra hátrányosan kiható jelentős változtatást vagy a jelenlévő veszélyes anyagok mennyiségének vagy veszélyességének növekedését adja meg. A gyakorlatban a triviális esetektől eltekintve annak az eldöntése, hogy akár egy technológiai módosítás, akár egy szomszédos létesítményben megvalósuló új beruházás okoz-e jelentős, hátrányosan kiható változást, a legtöbb esetben csak a veszélyelemzés megismétlésével lehet eldönteni. A technológiai és dominó kapcsolatok mérlegelése mellett olyan nyilvánvaló szempontokat is vizsgálni kell, mint pl. a kiüríthetőség, menekülési irányok, beavatkozási lehetőségek káros irányú megváltozása. A készletnövekedés mértékével kapcsolatosan sincs általános szabály. A legtöbb esetben 10-20% jelenlévő maximális készletnövekedés indokolja mennyiségi alapon a soron kívüli felülvizsgálatot, azonban felső küszöbös üzemeknél ennél kisebb mennyiségi változás is indokolhat soron kívüli felülvizsgálatot. Ha pl. megváltozik a tárolás helye, akkor esetlegesen függetlenül attól, hogy az azonosítási számok nem növekednek, indokolt lehet a felülvizsgálat.
Összefoglalva, egy tervezett beruházás, technológiamódosítás előtt ajánlott a területileg illetékes iparbiztonsági hatósággal egyeztetni. Ha kétely merül fel az üzemeltetőben a tekintetben, hogy a változtatás valamennyi iparbiztonsági vonatkozását meg tudja ítélni, célszerű szakértővel konzultálni.

A katasztrófavédelmi törvény 42. § módosításával egyértelműen szabályozottá vált az üzemeltető tájékoztatási kötelezettsége:

• A Kat. 42. § alapján az üzemeltető köteles haladéktalanul bejelenteni az iparbiztonsági hatóságnak a balesetet és az üzemzavart is. (A kötelezettség független attól, hogy szükség van-e tűzoltóság beavatkozására vagy sem.)
• 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 12. számú melléklete szerinti bejelentést 24 órán belül kell megtenni.
• 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti kivizsgálási jelentést (ha az esemény a rendeletben meghatározott feltételek közül legalább egyet teljesít), 15 napon belül kell megküldeni.

A BVT, SKET gyakorlatok és oktatások során feltétlenül térjenek ki a jelentési rendre, mert gyakori a belesetek, üzemzavarok nem megfelelő jelentése.

A katasztrófavédelmi törvény változásának legjelentősebb, de azonnali feladatot nem jelentő módosítását a 80. § q pontja tartalmazza. A törvény értelmében a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben szabályozza a "veszélyes anyagok, veszélyes áruk telephelyi tárolásának katasztrófavédelmi szabályait". Jelenleg a veszélyes anyagok és áruk tárolásának szabályait (a veszélyes hulladékok tárolásának kivételével) nem szabályozza jogszabály. A változásnak számos következménye lehet, mind a korábbi üzemeltetői gyakorlatra, mind az iparbiztonsági szakértői tevékenységre nézve. Az engedélyköteles tevékenységet végző társaságnál jelenleg a szakértő feladata a biztonságos tárolás feltételeinek meghatározása. A jövőben elképzelhető, hogy kormányrendelet fogja ugyanezen feltételeket előírni. A készülő rendeletről még nagyon kevés információnk van. Amint rendelkezünk a témával kapcsoltban közreadható információval, újabb elemző írást fogunk közölni.