Iparbiztonsági Fogalomtár A-tól Z-ig
1, 10, 100%-os halálozási zóna
Az a terület, amely súlyos ipari baleset bekövetkezése esetén a baleset következményei miatt a meghatározott %-ban halálozással fenyeget. A halálozási zónát az expozíciós idő és a veszélyeztető hatás nagysága befolyásolja. Iparbiztonsági eljárások keretében az összehasonlíthatóság érdekében az expozíciós idők egyezményesen rögzítettek.
AÉH, alsó éghetőségi határ
Az alsó éghetőségi határ az az éghető anyag koncentráció, ahol az éghető anyagnak a levegővel alkotott keveréke éppen képes meggyulladni. AÉH alatt még túl kicsi a levegő melletti éghető anyag tartalom ahhoz, hogy a tűz létre tudjon jönni.
Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
Olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége alsó küszöbértéket eléri vagy meghaladja, de nem éri el a felső küszöbértéket.
BLEVE
Boiling Liquid Expanding Vapour Exploison, a forrásban lévő folyadék robbanás szerű gőzé válása. A BLEVE fizikai hajtó ereje a túlhevített folyadék nyomásesése miatti hirtelen folyadék - gáz halmazállapot változás. Ha egy zárt folyadékot tartalmazó edényt hevítünk az edényben lévő folyadék hőmérséklete és nyomása fokozatosan emelkedik. A nyomás növekedés megakadályozza a folyadék elforrását. Az emelkedő nyomás vagy közvetlen tűzhatás esetén ezzel együtt az edényre ható káros külső hatások miatt az edény fala egy idő után nem tudja tolerálnia rá ható erőket és az légkör felé megnyílik. A nyomás csökkenés miatt a túlhevített folyadék robbanás szerűen gőzzé válik és ilyen módon távozik a rendszerből. Amennyiben az edényben tűzveszélyes folyadékot volt, az expandáló gőz felhő rendszerint meg is gyullad. Ezt nevezzük tűzlabdának.
Dominó hatás
A dominó hatás olyan hatás, amely során az egyik létesítményben bekövetkezett súlyos baleset vált ki konténment vesztést egy másik veszélyes létesítményben.
Egyéni kockázat (sérülés, halálozás)
Az egyéni kockázat annak valószínűsége, hogy egy éven belül, egy személy egy baleset áldozata lesz akkor, ha a személy állandóan és védtelenül az adott zónán belül tartózkodik.
Eszkaláció
Nem súlyos baleseti súlyú esemény begyűrűzése súlyos baleseti eseménnyé. Eszkalációt okozhat fel nem ismert vagy rosszul kezelt üzemzavar, vészhelyzet, konstrukciós hiba stb..
Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
Olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége a felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja.
F-N - görbe
Egy olyan kettős logaritmikus (log-log) grafikon, ahol az x-tengely az elhalálozások gyakoriságát jelenti (F) az y-tengely pedig a halálesettel járó balesetek számát mutatja (N). Az F-N görbe egyetlen grafikonon képes megmutatni a tevékenység veszélyeztető képességével összefüggő kockázatokat és a veszélyes tevékenység végzését körülvevő populációs viszonyokat. Az F-N görbe más szóval veszélyeztetés gyakoriságát és baleset esetén a várható tényleges áldozati számot adja meg.
Fireball, Tűzlabda
Lásd. BLEVE, a BLEVE lehetséges következménye.
Folyamat v. műveleti kockázat
Veszélyes anyaggal végzett tevékenységhez köthető kockázat. A tevékenység jelentheti pl. egy nyomástartó edény töltését, ürítését de jelenthet pl. kémiai reakciót is. A folyamat vagy műveleti kockázatok gyakoriság értékeit standardizált veszély elemző eljárások segítségével lehet kifejezni. (lásd még Kockázat).
Frekvencia
Frekvencia, vagy gyakoriság az iparbiztonságban valamilyen nem kívánt esemény bekövetkezésének gyakorisága. A nem kívánt esemény jelentheti magát a balesetet de jelentheti a LOC eseményt is.
Generikus kockázat
A veszélyes anyag létezéséből származó kockázat. Ha a veszélyes anyag balest okozására képes mennyiségben egy adott helyen jelen van, akkor akkor sem "0" a baleset bekövetkezésének lehetősége, ha semmilyen további műveletet az anyaggal nem végzünk. A Generikus kockázat a veszélyeztetésnek ezt a hányadát fejezi ki. Generikus kockázatok gyakoriság értékeit statisztikai alapon lehet meghatározni. (lásd. még Kockázat).
Jet
Valamilyen nyíláson jelentős impulzussal kiszabaduló anyag. Ha az ilyen módon kikerülő anyag éghető és meggyullad azt jet tűznek nevezzük.
Kiemelten kezelendő létesítmények
- A veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, beleértve a szállító vezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt;
- a 219/2011 (X. 20.) Korm. 1. melléklet 2. táblázatában szereplő veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe;
- azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe. Valamilyen nyíláson jelentős impulzussal kiszabaduló anyag. Ha az ilyen módon kikerülő anyag éghető és meggyullad azt jet tűznek nevezzük.
Kockázat
A veszélyeztető hatás súlyosságának és gyakoriságának a szorzata. Súlyosság alatt következményt értünk, sőt SEVESO II. szabályozásában az un. egyéni kockázat esetén a súlyosság a halálozás valószínűségét jelenti, a gyakoriság a halálozás gyakoriságát jelenti.
Kockázat csökkentő intézkedés
Olyan az üzemeltető által hozott intézkedés, amely igazoltan alkalmas vagy a veszélyeztetés nagyságán, vagy a veszélyeztetés gyakoriságán, vagy a veszélyeztetett csoport védelmén keresztül a kockázat csökkentésére.
Konténment
Konténment, lás: loss of containment
Külső védelmi terv
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy küszöbérték alatti üzem környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése céljából készített védelmi terv , mely a települési veszély-elhárítási terv része. A külső védelmi terv tartalmi és formai követelményeit a 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 9. melléklete adja meg.
Küszöbérték
A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének első és második táblázataiban megállapított anyag mennyiségek. Minden a Korm. rendeltben szereplő veszélyes anyagra, vagy anyagcsoportra egy un. alsó, valamint egy ún. felső küszöbérték van megállapítva. Az üzem Korm. rendelet szerinti besorolása az üzem területén lévő veszélyes anyagok minősége és mennyisége alapján a 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének szabályai szerint képzett azonosítási számokkal történik.
Küszöbérték alatti üzem
Egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol az alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen. Küszöbérték alatti üzemnek minősülnek továbbá az. un. kiemelten kezelendő létesítmények is. Küszöbérték alatti üzem az iparbiztonsági hatóság által kiadott katasztrófavédelmi engedély birtokában kezdheti meg a tevékenységét.
LFL
Lásd. AÉH
LOC, loss, of containmment
loss of containment, konténment vesztés. Iparbiztonságban a veszélyes anyagot a külvilágtól izoláló csomagolás, nyomástartó edény stb. sérülése. Konténment vesztés következtében a veszélyes anyag a környezetbe kerül. A konténment vesztés nem jár minden esetben szükségszerűen súlyos ipari baleset bekövetkezésével, sőt nem minden súlyos ipari balesetnek előfeltétele a konténment vesztés.
Pool fire
Pool fire, vagy tócsa tűz. Tűzveszélyes folyadékok konténment vesztésének és gyulladásának lehetséges közös következménye. A pool fire lehet bezárt (lásd kármenő), vagy nem körülhatárolt, terjedő tócsa.
Súlyos káresemény elhárítási terv (SKET)
A küszöbérték alatti üzem biztonsági dokumentációja, amely tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét és feltételeit. A veszélyeztető hatások elemzését nemzetközileg elfogadott módszerrel kell elvégezni. A küszöb érték alatti üzem üzemeltetőjét fel kell készíteni a biztonságos üzemeltetésre, akár a már meglévő biztonságos üzemeltetési gyakorlat bemutatásával, akár olyan új eljárások, szabályok kialakításával amelyek garantálják a belesetek lehetőségének minimálisra szorítását. A súlyos káresemény elhárítási terv un. védelmi terv részében fel kell készíteni az üzemeltetőt a tevékenysége alapján lehetséges baleseti lehetőségek kezelésére. A Súlyos Káresemény Elhárítási tervet első fokon az üzemeltető engedélyköteles telephelye szerint illetékes iparbiztonsági hatóság területi szerve bírálja el.
Szcenárió
Szcenárió, vagy forgató könyv. Iparbiztonságban értsd. baleseti forgató könyv. Egy olyan egyedi esemény, vagy esemény sorozat, amely balesethez vagy üzemzavarhoz vezet.
Társadalmi kockázat
Az egyéni kockázat összevetése a veszélyeztetett zónában lévő népességgel. A társadalmi kockázat kifejezési módja az F-N görbe. Iparbiztonságban népesség, vagy populáció a lakosságon felül a tömegtartózkodási helyeken tartózkodók csoportját, egyes feltételek esetén a környező üzemek dolgozóit, valamint a közlekedésben résztvevők csoportját is jelenti.
Üzemazonosítás
Az üzemben lévő veszélyes anyagok minősége, veszélyessége és mennyisége alapján a 219/2011 (X. 20.) korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint elvégzett számítás, melynek célja egy meghatározott üzem iparbiztonsági értelemben vett besorolásnak megállapítása (um. iparbiztonsági hatóság engedélyéhez nem kötött, kiemelten kezelendő létesítmény, küszöbérték alatti, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem).
Üzemazonosítási eljárás
Az az iparbiztonsági hatóság által lefolytatott hatósági eljárás, amely célja az üzem 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet szerint besorolásának megállapítása. Az eljárás indulhat hivatalból, illetve az ügyfél kérelmére is.
VCE
Vapor Cloud Explosion, gőzköd robbanás. Tűzveszélyes folyadékok és gázok konténment vesztésének lehetséges következménye. A kikerült gáz vagy gőz robbanása. A VCE következménye a Pa -ban kifejezett léglökés.
Veszélyelemzés
Egy rendszer lehetséges veszélyes állapotainak feltárására irányuló szisztematikus elemzési folyamat. A veszély nagyon sok mindent jelenthet az elemzés céljától függően, iparbiztonságban elsősorban ez az emberi egészségben esett kár, környezet pusztítás, vagy jelentős gazdasági kárt jelent.
Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze ahol alsó küszöbértéket elérő mennyiségben vannak jelen veszélyes anyagok. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011 évi CXXVII. törvény értelmében "üzem" lehet ipari, mezőgazdasági vagy bármilyen egyéb létesítmény is. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem az iparbiztonsági hatóság által kiadott katasztrófavédelmi engedély birtokában kezdheti meg a tevékenységét.
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset
Olyan veszélyes anyag kibocsátással, tűzzel vagy robbanással járó, baleseti esemény amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül, vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti, vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a természeti környezetet.
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar
Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár:
- veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz,
- veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás,
- mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása,
- oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben,
- egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő mennyiségben,
- veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.
Veszélyességi övezet
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület.
Veszélyeztetett terület
ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus, vagy léglökési hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják