Azonosítási Jelentés

2012. évi CLXVI. törvény, 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet

A GENERISK Kft. vállalja azonosítási jelentések elkészítését, az azonosítási jelentések elkészítéséhez szükséges kockázatelemzés elkészítésében való közreműködést, a kockázatelemzés elkészítését.

Mit tartalmaz az azonosítási jelentés?

A 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet alapján:

• a vizsgált lehetséges létfontosságú rendszerelem megnevezését,
• kockázatelemzést és a kockázatelemzés eredményének értékelését,
• nemzeti vagy európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre irányuló javaslatot.

Mikor kell az azonosítási jelentés alapján létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre javaslatot tenni?

Ha legalább egy horizontális és egy ágazati kritérium is teljesül a vizsgált rendszerelemre, akkor létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre kell javaslatot tenni.

Létfontosságú rendszer lehet fizikális létesítmény, fizikális hálózat, virtuális hálózat és a virtuális hálózat működését, biztonságát szolgáló fizikai és virtuális rendszer, amelyek a társadalom számára önmagukban létfontosságú rendszerelemek, vagy más létfontosságú rendszerelem működésének elengedhetetlen feltételét biztosítják.

Egy lehetséges létfontosságú rendszer üzemeltetőjének a feltételek teljesülését rendszerelemenként kell megvizsgálni, és a kötelezettség is vonatkozhat az üzemeltető által üzemeltetett rendszer egy vagy több elemére.

Miért szükséges az azonosítási jelentés részeként kockázatelemzést készíteni?

A kockázatelemzés objektív, szisztematikus eszközt biztosít a rendszert fenyegető tényezők meghatározásához, a fenyegetettség mértékének kifejezéséhez, a fenyegetettség valóra válása esetén bekövetkező következmények kifejezéséhez.

Az üzemeletetőnek bizonyítani kell, hogy objektív, szisztematikus eszközökkel a valóságnak megfelelően feltárt és helyesen értékelt minden lehetséges fenyegető tényezőt.

Azért célszerű a kockázatelemzést kockázatelemző bevonásával készíteni, mert:

• számos elemzési módszert, elemzési technikát ismerünk, amelyeket szükség esetén párhuzamosan, egymást váltva alkalmazunk, így választva meg a legjobb elemzési módszert,
• külső, kifejezetten kockázatelemzésben jártas szakértőként hatékonyan tudjuk irányítani az elemzési mentet.

Érdemes-e kockázatelemzés folyamatába kockázatelemzéssel foglalkozó szakembert bevonni, ha vállalatunk/intézményünk egyébként felkészült műszaki-biztonsági, rendszerbiztonsági szakembereket foglalkoztat?

Tapasztalatunk szerint érdemes kockázatelemzőt bevonni a vizsgálatba, mert rendszerint az ilyen típusú vizsgálatokhoz elengedhetetlen szempontokkal gazdagítjuk a munkát. Társaságunk rendelkezik azzal a tapasztalattal és know how-val, ami a rendszerek gyenge pontjainak, sebezhetőségének objektív, kimerítő feltárásához szükséges. Munkánk a legtöbb esetben nem helyettesíti, nem teszi szükségtelenné a vállalati/intézményi biztonsági, üzemeltetési szakemberek elemzési munkában való részvételét. A legtöbb elfogadott kockázatelemzési módszer megköveteli az elemző és az üzemeltető szerves együttműködését. Munkáink során nagyszámú, elsősorban műszaki rendszert vizsgáltunk, melynek tapasztalatai gördülékennyé teszik az elemzési munkát.

Szükséges-e azonosítási jelentést készíteni abban az esetben is, ha az ágazati és horizontális kritériumok alapján az üzemeltető egyetlen rendszerelme sem minősül létfontosságú rendszernek?

Igen, a törvényben meghatározott valamennyi ágazat üzemeltetője köteles akkor is azonosítási jelentés készíteni és azt a hatóság részére megküldeni, ha az üzemeltető által üzemeltetett rendszer - a lefolytatott azonosítás alapján - nem minősül létfontosságú rendszerelemnek.

Mit jelent a horizontális kritérium?

A horizontális kritériumok azon ágazatfüggetlen feltételeket tartalmazzák, amelyek alapján az üzemeltető egy adott rendszereleme létfontosságú rendszerelemnek minősülhet.

Melyek ezek a horizontális kritériumok?

1. a veszteségek kritériuma: - 24 óra leforgása alatt az áldozatok száma a 20 főt meghaladja, vagy a súlyos sérültek száma legalább 75 fő, vagy - 72 óra leforgása alatt - az áldozatok száma a 40 főt meghaladja, vagy a súlyos sérültek száma legalább 150 fő.

2. a gazdasági hatás kritériuma: a gazdasági veszteség mértéke, vagy termékek és szolgáltatások romlásának mértéke, a rendszer és létesítmény fizikai sérüléséből, elvesztéséből fakadó közvetlen vagy közvetett károk, amelyek ötvenezer fő vonatkozásában meghaladják az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) bármely 30 napos időszakra vetített mértékének 25%-át.

3. a társadalmi hatás kritériuma: 300 fő/km2-nél sűrűbben lakott területen a köznyugalom súlyos megzavarása, beleértve a lakosságot érő káros pszichológiai és közegészségügyi hatásokat is.

4. a politikai hatás kritériuma: az állam és intézményei iránti közbizalom megszűnése, valamely állami szerv működésképtelenné válása miatt a lakosság biztonságérzete kritikus szint alá csökken.

5. a környezeti hatás kritériuma: az esemény vagy folyamat, amely miatt a természeti vagy épített környezetben, különösen:
- az infrastruktúrában bekövetkező sérülés vagy zavar az épített vagy természetes környezet oly mértékű rongálódását idézi elő, amelynek következtében
= 10 000 fő kimenekítése vagy kitelepítése válik szükségessé, vagy
= legalább 100 km2 nagyságú terület tartósan szennyeződik, vagy
= a felszín alatti vizek, vagy azok természetes víztartó képződményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre vagy élővilága szenved tartós károsodást;
- az ország tájegységeiben, kiemelkedő földrajzi területeiben visszafordíthatatlan negatív változás következik be.

Kapcsolódó cikkek