Iparbiztonsági tanácsadás

Nem csak a biztonsági dokumentáció elkészítésében segítünk.

Mikor ajánlott iparbiztonsági szakértőhöz fordulni?

• Tervezett (saját) fejlesztést, beruházását megelőzően
• Az üzem, telephely környezetében megvalósuló (más áltat végzett) olyan beruházás esetén aminek következtében tömegvonzásra alkalmas létesítmény vagy lakó épületek létesülnek.
• Katasztrófavédelmi engedély megszerzésének szándéka esetén
• Engedélyezési nehézségek esetén

Tervezett fejlesztések, beruházások megvalósításához kapcsolódó iparbiztonsági követelményeket nagyon ajánlott már a tervezési szakaszban meghatározni.

Veszélyes anyaggal kapcsolatos technológia, illetve veszélyes anyagot tartalmazó (pl. hűtőrendszerek) technológia bővítésénél a beruházó elemi érdeke, hogy az iparbiztonsági szempontok minden más tervezési szemponttal egy időben kerüljenek meghatározásra. Akkor is ez az eljárási út ajánlott, ha a tervezett tevékenységhez kapcsoló létesítmények építés hatósági eljárásában az iparbiztonsági hatóság nem szakhatóság. Függetlenül attól, hogy egyes veszélyes anyaggal (is) kapcsolatos fejlesztések építési engedélyeztetési szakaszában az iparbiztonsági hatóság nem szakhatóság, a tervezett módosítás külön hatósági eljárásban függhet az iparbiztonsági hatóság engedélyétől. (Ez a tipikus küszöbérték alatti üzemekkel kapcsolatos fejlesztés esetén). Az ilyen létesítmények hiába kapnak használatbavételi engedélyt, a katasztrófavédelmi engedély megszerzésig nem üzemeltethetőek! Az iparbiztonsági szempontoknak való megfelelés ráadásul gyakran vissza hat az építészeti tervekre (veszélyes anyag tárolás esetén) és szinte minden esetben a gépészeti kiviteli tervekre (veszélyes anyaggal kapcsolatos műveletek esetén).

Hatósági engedélyezési eljárással kapcsolatos nehézségek esetén

Biztonsági elemzésük, súlyos káresemény elhárítási tervük hatósági elbírálása során nehézség merült fel?
Hatóság által elfogadott következmény vagy kockázatelemző szoftver szükségességét írták elő?
Nehezen megválaszolható kérdés merült fel társaságuk erő-eszköz számításával kapcsolatban?
Biztonság növelő, kockázat csökkentő intézkedés elvégzésére kötelezték?

Társaságunk nem csak meglévő ügyfeleit támogatja az iparbiztonsági hatósági eljárások során. Igény esetén olyan esetben is segítünk az eljárás során született végzés, határozat követelményeinek teljesítésében, a követelményeket teljesítő legjobb megoldás megválasztásában, ha a biztonsági elemzést, súlyos káresemény elhárítási tervet nem társaságunk készítette.

Népesség változás miatti társadalmi kockázat változás esetén

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek minden esetben, küszöbérték alatti üzemeknél a súlyos káresemény elhárítási terv szerkezetétől függően az iparbiztonsági megfelelőség legfontosabb jelző száma az elfogadató egyéni és társadalmi kockázat. A társadalmi kockázatba bele számít az üzem körüli lakosság, más üzemek dolgozói, a közlekedésből származó létszám és a tömegtartózkodási helyeken előforduló létszám is. Addig amíg- ipari parkok esetén - a környező üzemek dolgozói egyes feltételek esetén figyelmen kívül hagyhatóak a megfelelőség megítélése során, addig a tömegtartózkodási helyek és a lakosság sosem. Ez egyben azt is jelenti, hogy a katasztrófavédelmi megfelelőség külső tényezőktől is függ. Abban az esetben, ha az üzem környezetében újabb lakó területek, vagy tömegtartózkodási hely kerül kialakításra az eddig megfelelő társadalmi kockázat feltétellel elfogadhatóra vagy el nem fogadhatóra romolhat. Egy-egy lakó terület fejlesztés vagy tömegtartózódási hely kialakításának szándéka során célszerű előre jelezni a környező katasztrófavédelmi engedéllyel működő üzemek katasztrófavédelmi megfelelőségét.

Társadalmi kockázat számítása során tömegtartózkodási helynek tekintjük (a teljesség igénye nélkül) az iskolákat, óvodákat, bölcsödéket, kórházakat, idős otthonokat, sport létesítményeket, bevásárló központokat, áruházakat.

A társadalmi kockázat számításánál meg kell különböztetnünk kül, és beltéri tartózkodást, így különösen a nyitott sport létesítmények, rendezvény helyszínek befolyásolhatják nagyon kedvezőtlenül a megfelelőséget.

Kinek a felelőssége ilyen esetben a szükséges elemzést elkészítetni?

Olyan esetben amikor veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem környezetében olyan fejlesztés történik, amely baleset esetén jelentősen befolyásolná az üzem katasztrófavédelmi hatásterületén várható áldozatok számát, mind az katasztrófavédelmi engedéllyel üzemelő üzem, mind az érintett település önkormányzata és beruházó is érdekelt abban, hogy ilyen tekintetben is előre jelezzék a hatásokat. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek köré a 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott védelmi zónákat kell kijelölni. Védelmi zónák kijelölésére az üzemeltető tesz javaslatot biztonsági elemzésében vagy jelentésében a javaslatot biztonsági jelentéssel/ elemzéssel együtt az iparbiztonsági hatóság fogadja el. Védelmi zónákat a település szerkezeti tervben jelölni kell és be kell tartani a 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet védelmi zónákra meghatározott építési korlátozásait.

Ha védelmi zónák kijelölésének rendszere kidolgozott miért érdemes mégis kiemelt figyelmet fordítani a beruházások társadalmi kockázatra gyakorolt hatására?

Az egyik legfontosabb szempont, hogy az un. küszöbérték alatti üzemeket nem védi védelmi zóna! A másik hasonlóan lényeges szempont, hogy addig amíg a védelmi zónák kijelölése a sérülés egyéni kockázata alapján történik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek engedélyezése során a halálozás egyéni kockázata a döntési szempont.

Összefoglalva, a nem körültekintő beruházás előkészítés következtében konfliktus alakulhat ki. Annak érdekében, hogy ez a konfliktus elkerülhető legyen ellenőrizni kell, a beruházás társadalmi kockázatra gyakorolt hatását. A számítások elvégzését bárki kezdeményezheti a számítás elvégzéséhez ismerni kell a halálozás egyéni kockázati görbéit és a tervezett beruházás következtében várható forgalmi/lakossági adatokat.