Hírek

kritikus infrastruktúra, létfontosságú rendszerek védelme

Élessé váltak a létfontosságú rendszerek azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló kötelezettségek az energetikai-, víz- és agrár ágazat, továbbá a rendvédelmi szervek számára.

2014. január 4. - Generisk

Az energetikai szektor, a víz ágazat az agrárszektor, valamint a rendvédelmi szervek számára megtörtént az ágazati kijelölő hatóságok meghatározása, valamint ugyanezen szektorok számára megjelentek az ágazati kritériumok. A 2014 január 1.-ével életbe lépett rendeletek a nevezett szektorok esetén végrehajthatóvá teszik a 65/2013 (III. 8) Korm. rendeletet.

Energiaszektor

Az energia szektor ágazati kijelölő hatóságát és az energia szektorra vonatkozó ágazati szabályokat a 360/2013 (X. 11) Korm. rendelet írja elő. Ennek alapján:

  • A villamosenergia-rendszer tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
  • Kőolaj-feldolgozás és kőolajtermék-tárolás kivételével a kőolajipar és a földgázipar tekintetében a bányafelügyelet
  • Kőolaj-feldolgozás és kőolajtermék-tárolás tekintetében első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága jár el ágazati kijelölő hatóságként.

Az energiaszektor javaslat tevő hatósága a létfontosságú rendszerelem helye szerint illetékes katasztrófavédelmi szerv.

Víz szektor

A víz szektor számára az ágazati kijelölő hatóságot és a javaslat tevő hatóságot, valamint az ágazati kritériumokat a 541/2013 (XII. 30.) Korm. rendelt írja elő.

A "víz szektor" jelenti az ivóvíz szolgáltatás területét, a szennyvíz elevezetés és tisztítás területét és a vízkárelhárítás területét is. A vízszektor tekintetében a javaslat tevő hatóság a létfontosságú rendszerelem helye szerint illetékes vízügyi igazgatóság, a kijelölő hatóság a területileg illetékes környezetvédelmi természetvédelmi és vízügyi hatóság.

Agrárszektor

Az agárágazat tekintetében az ágazati kijelölő hatóságot és a javaslattevő hatóságot, valamint az ágazati kritériumokat a 540/2013 (XII. 30.) Korm. rendelt határozza meg.

Az ágazati kritériumok az üzemeltetők széles csoportját érintik. A génbankok, a nagyobb vetőmag előállító üzemek, lényegében a legtöbb állati oltóanyagot előállító üzem érintetté vált. A közepes méretű és az annál nagyobb élelmiszer feldolgozó üzemek, a nagyobb logisztikai és elosztó hálózati elemek, beleértve kiskereskedelmi tevékenységet is bizonyos volumen felett szintén alanyai az új szabályozásnak. Az ágazati kritérium vonatkozik továbbá a nagy kapacitású főzőkonyhákra, valamint a Gazdaságbiztonsági Tartalékban vagy Állami Céltartalékban tartalékolást (is) végző társaságokra.

Az agrárágazat tekintetében javaslattevő hatóság élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, illetve a növény- és talajvédelmi igazgatóság. Az ágazati kijelölő hatóság az agár ágazatban a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal.

Rendvédelmi szervek

A rendvédelmi szervekre vonatkozó ágazati kritériumokat 512/5013 (XII. 29) Korm. rendelet tartalmazza. A rendvédelmi szervek esetén a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi főigazgatóság (BM OKF) és szervei kivételével kijelölő hatóságként a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv jár el. A BM OKF és szervei tekintetében a területileg illetékes rendvédelmi szerv jár el.

A BM OKF, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Országos Rendőr- főkapitányság azon rendvédelmi rendszer, létesítmény vonatkozásában, melynek üzemeltetőjét irányítja, felügyeli javaslattevő hatóságként jár el.

A BM OKF az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Büntetés- végrehajtás Országos Parancsnoksága és szervei, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Országos Rendőr-főkapitányság és szervei, valamint a Terrorelhárítási Központ vonatkozásában javaslattételi hatáskörét nem gyakorolja

Milyen közvetlen kötelezettségek származnak az új jogszabályokból?

2014. január 1.-től számítottan 180 nap áll minden kötelezett rendelkezésére, hogy az azonosítási jelentését elkészítse. Az azonosítási jelentés alapján az üzemeltetőnek javaslatot kell tennie a nemzeti vagy európai létfontosságú rendszerelem kijelölésére, vagy meg kell állapítania, hogy egyetlen rendszereleme sem minősül létfontosságú rendszerelemnek.

Érdemes legkésőbb 2014. június 30.-ig eleget tenni kötelezettségnek, amely célból az azonosítási jelentés összeállítását meg kell kezdeni.

Amennyiben az üzemeltető nem állít össze azonosítási jelentést és azt nem nyújtja be önként a kijelölő hatósághoz a kijelölő hatóság kötelezheti az üzemeltetőt az azonosítási jelentés elkészítésére. A kijelölő hatóság által kiadott kötelező határozat teljesítésére a közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok érvényesek, ezért előreláthatóan a felszólításra induló eljárásokban az üzemeltető lényegesen rövidebb határidőt fog kapni.

Azon üzemeltetők akik által végzett tevékenység volumene nem éri el az ágazati kritériumok szerint adott feltételek egyikét sem nem érdemes az azonosítási jelentést külön erre való kötelezés nélkül összeállítani, mert ezen üzemeltetők által üzemeltetett rendszerelemek várhatóan nem fognak európai illetve nemzeti létfontosságú rendszerelemnek minősülni. Amennyiben azonban a kijelölő hatóság az azonosítási jelentés összeállítására szólítja fel az üzemeltetőt az azonosítási jelentést feltétlen el kell készítenie.

Ki gyakorolja az elsőfokú hatósági jogkört a kötelezett felett?

A létfontosságú rendszerek azonosításával és létesítmények, azonosításával kijelölésével és védelmével kapcsolatos hatósági jogkört minden esetben az ágazati kijelölő hatóság gyakorolja, amely a fenti írásunknak megfelelően ágazatonként változik.

Kapcsolódó Szolgáltatások

Azonosítási jelentés készítése

Közreműködés, tanácsadás létfontosságú rendszerek védelmével kapcsolatosan. Támogatás az azonosítási jelentés összeállításához szükséges kockázat és következmény elemzés elkészítésében.bővebben

Üzemeltetői Biztonsági Terv készítés

Üzemeltetői Biztonsági Terv készítés a 65/2013 (III. 8) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint bővebben