Hírek

Üzemazonosítási tapasztalatok a módosított 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet alapján.

2015. június 1.-ére minden katasztrófavédelmi engedéllyel működő üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyag nyilvántartásába be kell vezetnie az 1272/2008 EK (CLP) rendelet szerinti veszély megjelöléseket. A kötelezettséget előírja a 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet is (13 § 6. bekezdés), de ugyanez csupán kémiai biztonsági szabályokból is levezethető.

A fennálló kötelezettség teljesítése érdekében készítjük fel, illetve végezzük el partnereink az üzemazonosítást, amelyek során tapasztalt említésre érdemes észrevételeket időről-időre megosztani tervezzük.

A fémöntéssel foglalkozó vállalatok korábbinál nagyobb része válhat kötelezetté.

Rögtön az első észrevételünk kakukk tojás. Azok a fémöntéssel foglalkozó vállalatok, amelyek öntőmagokat hidegmagszekrényes (cold-box, CB) eljárással készítik és a magok kötését elgázosított amin katalizátor átjáratásával végzik a rendelet hatálya alá kerülnek. (Az amin katalizátoros CB magkészítési eljárás Magyarországon meghatározóan elterjedt eljárás.)

A legcsakrabban ilyen célból gyakran használt anyagok:

  • Trietil-amin (cas.: 121-44-8)
  • Dimetil-propil-amin (cas.: 926-63-6)
  • Etil-dimetil-amin (N,N-Dimetil-etánamin) (cas.: 598-56-1)

A fenti amin vegyületek besorolása, hamarosan H332-ről (Belélegezve
ártalmas.) H331-re (Belélegezve mérgező.) változik. A jelenleg hatályos 1272/2008 EK (CLP) rendelet még H332 veszélyt jelező mondatot tartalmaz, azonban az ECHA adatbázisában látható, hogy a fenti amin vegyületeket a gyártók meghatározó többsége H331 veszélyt jelező mondattal regisztrálta. Az anyagot, illetve az anyagból készített keveréket ennek megfelelő biztonsági adatlappal szállítják. A változásnak semmi köze a SEVESO III. rendelet bevezetéséhez, azonban a változás az időbeli párhuzamosság miatt, már csak a CLP szerinti adatlapokon látszik. Az amin katalizátor "H2." SEVESO osztályba fog kerülni és így 50/200 tonnás küszöbszám fog vonatkozni rá. A felhasznált anyagmennyiségének ismeretében úgy látjuk, hogy az alsó küszöbérték 25%-át jelentő 12,5 tonnás határt az iparág nagyobb szereplő átléphetik, ezért a készletek tudatos korlátozása, vagy a katasztrófavédelmi engedély megszerzése válhat szükségessé.

Tartályos gázzal működtet terményszárítók kikerülnek a rendelet hatálya alól

A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 25. pontja így fogalmaz:
 "A veszélyes tevékenység azonosításánál a 3. c) pont szerinti összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket) tárolt, az 1. melléklet 2. táblázat 18. sora szerinti veszélyes anyag."

A rendelet vonatkozó részének gyakorlati megfogalmazása szerint a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások telephelyein jelenlévő popán-bután gázt, propánt stb.. figyelmen kívül lehet hagyni, vagyis azok a szárítók, amelyek tartályos gázt használtak és emiatt jellemzően katasztrófavédelmi engedéllyel üzemelhettek a jövőben ezt az iparbiztonsági hatóság engedélye nélkül tehetik. Ugyan ebből az előírásból következik, hogy 2015 június 1. után azok a küszöbérték alatti üzemek, akik besorolásuk során emiatt kértek és kaptak katasztrófavédelmi engedélyt kérheti a kisorolásukat.

Szeretnénk felhívni a tartályos gázzal működtetett szárítók üzemeltetőinek figyelmét, hogy több műszaki biztonsági jogszabály és szabvány továbbra is vonatkozik rájuk. Ezek a teljesség igénye nélkül:

  • 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról.
  • 2013. évi CX. törvény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről (ADR) (különös figyelemmel az ADR közbiztonsági terv készítésére vonatkozó előírására)
  • 1999/92/EK (ATEX) direktíva és a direktívához kapcsolódó szabványok
  • 1992/58 EGK irányelv a munkahelyi veszélyek jelölésére vonatkozó előírásai

Emlékeztetünk arra, hogy a rendelet annak pillanatnyi szövegezése szerint csak a mezőgazdasági gáz felhasználókkal tesz kivételt, így pl. az aszfalt keverők, vagy a propánt más célra használó de műszakilag azonos rendszerek üzemeltetőire ez a könnyítés nem vonatkozik.

Nevesített anyagok közé kerülnek az alternatív üzemanyagok.

A rendelet 1. sz. mellékletében lévő 1. sz. táblázatban, amely a nevesített anyagokat foglalja össze a 34. sorba az alábbi szöveg került:

"Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok a) benzinek
és nafták;"

  • b) kerozinok (ideértve a sugárhajtómű-üzemanyagokat is); c)
  • gázolajok (ideértve a dízelüzemanyagokat, a háztartási tüzelőolajokat
  • és a gázolajkeverékeket is);
  • d) nehéz fűtőolajok;
  • e) alternatív üzemanyagok, amelyek az a)-d) pontban említett termékekkel megegyező célokat szolgálnak, valamint gyúlékonyságuk és környezeti veszélyeik tekintetében hasonló tulajdonságokkal bírnak"

A változás értelmében a biodiesel és az E85 termékek mint nevesített anyag, a tárgyi sor szerint azonosítandóak. A változás azért jelentős, egyes üzemek számára, mert az észterezett adalékolt növényi olaj eddig nem tartozott a rendelet hatálya alá. Kisebb jelentőségű de az E85 ami eddig SEVESO 7b (P5.c) besorolású volt, a nevesített anyagok közé kerül, ami az alsó és felső küszöbérték 50%-os leszállítását hozza.

Amennyiben a munkánk részeként találkozunk még az üzemazonosítások során általánosítható - általunk hasznosnak ítélt - észrevételekkel, igyekszünk azt a jövőben is közzétenni.

Kapcsolódó Szolgáltatások

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés készítése

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés készítése a 219/2011 (X.20.) Korm. rendelt 3. illetve 4. melléklete szerint. bővebben

Iparbiztonsági tanácsadás

Ha a jogszabály változásból adódó feladatok meghatározásához szakértői segítségre van szükség. bővebben

Súlyos Káresemény Elhárítási Terv készítés

Súlyos káresemény elhárítási terv készítés küszöbérték alatti üzemek, kiemelten kezelendő létesítmények részére bővebben

Üzemazonosító számítás

Üzemazonosító számítás elvégzése a 219/2011 (X. 20) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint. bővebben