Hírek

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló szabályozás változása a SEVESO III rendelet hazai jogrendbe iktatása miatt.

A 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelettel módosított 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet megjelenésével megtörtént a SEVESO III rendelet (2012/18/ EU rendelet) hazai jogrendbe iktatása. Az alábbi írásukban arra próbálunk választ nyújtani, hogy milyen gyakorlati feladatok várhatóak a jogszabály változással összefüggésben.

Bővül az engedélyezési eljárás során az érintett nyilvánosság köre. A megvalósult változás a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek katasztrófavédelmi engedélyeztetését - a nyilvánosságra vonatkozó szabályok alapján - az egységes környezethasználati engedély megszerzésének folyamatához teszi hasonlóvá. A telepítés helye miatt érintett település lakosságán felül a módosított rendelet értelmében érintett nyilvánosságnak minősülnek azon természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik az adott eljárásban érintettek vagy abban érdekeltek. A változás az új létesítéseket és a jelentős kapacitás bővítési terveket érintheti azáltal, hogy a civil szféra szélesebb körű beleszólást kaphat a tervezett ilyen irányú fejlesztésekbe.

Ahogy azt egy korábbi írásunkban is megemlítettük, első sorban az európai veszélyes anyag és készítmény (1999/45/EK (DPD) és a 67/518/EK (DSD)) rendeletek 2015 július 1.-én történő hatályon kívül helyezése és az új 1272/2008/EK (CLP) rendelt bevezetése tette feltétlen szükségessé a SEVESO III. rendelet kiadását, és hazai jogrendbe iktatását. Ennek a gyakorlati következményeként 2015 július 1. után végérvényesen el kell búcsúznunk a korábbi "R" mondatoktól és az azokon alapuló SEVESO osztályoktól.

Üzemazonosításhoz, küszöbszám követéshez kapcsolódó változások.

2015 július 1.-után veszélyes anyag készlet kimutatásokat, a küszöbszám követést minden üzemeltetőnek összhangba kell hozni a módosított 219/2011 (X. 20.) Korm. rendlettel.

A SEVESO III. rendelet bevezetése következében megjelenik több új olyan veszélyes anyag csoport, ami eddig nem tartozott a SEVESO rendelet hatálya alá. Összefoglalva azonban ezen változásokat, úgy látjuk, hogy csekély számú olyan üzemeltető lehet aki, a most hatályba lévő változások miatt válik engedélykötelessé, vagy üzemazonosító számai a szükségszerűen elvégzendő megismételt számítás eredményeként jelentős növekedést mutathatna.

Új SEVESO kategóriaként megjelent H3. " célszervi toxicitás egyszeri expozíció kategória" csoport, mely korábban nem szerepelt a rendeletben. Ha azonban az 1272/2008/EK rendeletet megvizsgáljuk, akkor mindösszesen 6 db olyan anyagot találunk, amit ebbe a csoportba kell besorolni ( CAS 78-30-8, 371-86-8, 13067-93-1; 3811-49-2, 67-56-1, 101-77-9). Ráadásul ezen anyagokat a korábbi szabályozás szerint mérgezőnek kellett megjelölni, így eddig is a SEVESO rendelet hatálya alá tartoztak. A CAS 67-56-1 (metanol) korábban is és ezután is nevesített anyagok közé tartozik.

Új SEVESO kategóriaként megjelennek a tűzveszélyes aerosolok. Ez azonban jelentős könnyítést jelent néhány gyártónak és nagykereskedőnek Magyarországon is. Addig amíg korábban (más veszélyeztető képességgel nem rendelkező) aerosolokra közösségi állásfoglalás alapján 50/200 tonnás küszöbszám vonatkozott az új P1.b csoportra már 150/500 tonnás küszöbszám vonatkozik.

A korábbi 3. SEVESO csoportból (oxidáló anyagok és készítmények) két új csoport jött létre P4 és P8 a két csoportra vonatkozó küszöbszám azonban azonos, így a változásnak érdemi következménye nincs.

Új kategóriaként jelenik meg a P6.b (önreaktív anyagok és keverékek és a szerves peroxidok) valamint a P7 (piroforos folyadékok és szilárd anyagok). Az új csoportokra alkalmazandó küszöbmennyiség 50/200 t. Megjegyezzük, hogy az iparban - még azokon a helyeken is, ahol használnak ilyen anyagokat - ritka, hogy ezen anyagok felhasználása tárolása ekkora volumenben történjen.

Az alábbi anyagokkal kibővült a nevesített anyagok köre:

Vízmentes ammónia
Bór-trifluorid
Hidrogén-szulfid
Piperidin
Bisz(2-dimetil-amino-etil) (metil)amin
3-(2-etilhexiloxi)propil-amin
Nátrium-hipoklorit
Propil-amin
Tercier-butil-akrilát
2-metil-3-butén-nitril
Tetrahidro-3,5-dimetil-1,3,5, -tiadiazin-2-tion (Dazomet)
Metil-akrilát
3-metil-piridin
1-bróm-3-klór-propán

A nevesített anyagok jegyzékébe kerül új anyagok mint nem nevesített anyagok eddig is a rendelet hatálya alá tartoztak.

Az üzemeltető új kötelezettségei, határidők.

  • A módosított 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet kimondja, hogy az üzemeltető köteles haladéktalanul tájékoztatatni a hatóságot a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője nevének, székhelyének, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem címének, az üzemeltetésért felelős személy - amennyiben különbözik az üzemeltetőtől - nevének vagy beosztásának megváltozásáról. Az eddig a rendeletben, nem csak határozatban kimondott - triviálisnak tűnő - kötleezettsg Az elmúlt évek gyakorlata szerint gyakran elmaradt.
  • Azon üzemek üzemeltetői akik a módosítást követően a rendelet hatálya alá kerültek 2015 szeptember 1.-ig kötelesek az üzemazonosítási eljárást lefolytatni.
  • Az olyan üzemek, amelyek a módosított rendelet hatálybalépése előtt is a rendelet hatálya alá tartoztak és a besorolásuk az új szabályok szerint megváltozik 2015 szeptember 1.-ig soron kívüli felülvizsgálati jegyzőkönyvet nyújtanak be. Veszélyes anyaggal foglalkozó üzem üzemeltetője ezt követően 2016 június 1.-ig kell, hogy a módosított biztonsági elemzését biztonsági jelentését benyújtsa. Küszöbérték alatti üzem üzemek esetén a hatóság dönt a SKET felülvizsgálatának szükségességéről.
  • Azon üzemek üzemeltetői akik a módosított rendelet hatálybalépésekor már működtek és a besorolásukat nem kellett megváltoztatni, a hatóság írja elő biztonsági elemzés, biztonsági jelentés módosításokkal felülvizsgálatát. A felülvizsgálatoknak ez esetben 2016 június 1.-ig kell megtörténnie. Ha a rendelet hatályba lépése nem tesz szükségessé jelentős tartalmi módosítást,  akkor a szükséges módosításokat elegendő a soron következő felülvizsgálatkor átvezetni.
  • A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője köteles a megbízott a veszélyes ipari védelmi ügyintéző alkalmazását vagy megbízását követően 8 napon belül bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmazni kell a megbízott ügyintézőnevét és telefonszámát.

Biztonsági jelentést, elemzést súlyos káresemény elhárítási tervet érintő tartalmi változások

A biztonsági elemzés, jelentés súlyos káresemény elhárítási terv szerkezete kevés ponton módosult a módosítások között azonban van jelentős tartalmi hátterű is.

A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 1.6.2 pontja kimondja, hogy . "Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását, ideértve különösen:

  • a) a működési okokat,
  • b) a külső, például a dominóhatás és a rendelet hatálya alá nem tartozó telephelyek, területek és fejlesztések miatti okokat, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják egy súlyos baleset kockázatát vagy következményeit,
  • c) a természeti okokat, például a földrengéseket és az árvizeket."

A 1.6.2 pont tekintetében jelentős változásnak (fejlődésnek) látjuk, hogy a rendelet kimondja, hogy kötelezően vizsgálni kell a súlyos balesethez vezető működtetési (processz) okokat, külső dominó hatást és minden olyan körülményt ami a súlyos balesetet kiválthatja, vagy előfordulási gyakoriságát növelheti, aminek részeként a természeti okokat (földrengéseket és árvizeket) is értékelni kell. Véleményünk szerint ez a változás azt is jelenti a csak generikus hiba okok feltárására koncentráló veszélyelemzéseket önmagában a jövőben nem lehet elfogadni. A veszélyelemzés keretében alkalmazni kell olyan elemzési módszert is ami alkalmas a működtetéssel összefüggő veszélyhelyzetek kimutatására (pl. HAZOP, vagy Hibafa). Az ilyen elemzési technikák alkalmazása mellett különös figyelmet kell fordítani az rendszer le, illetve körül határolására, annak érdekében, hogy az elemzés teljes értékűnek legyen mondható. A külső természeti okok számszerű figyelembevétele az elemzésekben eddig nem jelent meg követelményként. Az új előírásnak való megfelelés szempontjából szerencsés, hogy pont a 2014.-évben zártunk le egy ilyen irányú elemzés technikai fejlesztést, a létfontosságú rendszerelmek azonosításával összefüggésben.

Megítélésünk szerint a fentiekkel össze nem mérhető fontosságú az az új előírás, hogy a jövőben az üzemeltetőnek a biztonsági jelentésben be kell mutatnia alkalmazott veszélyes anyagokhoz vagy folyamatokhoz kapcsolódó korábbi, üzemzavarokat és súlyos baleseteket. A biztonsági jelentésben, elemzésben ezeket elemezni szükséges és az azokból levonható tanulságokat, valamint hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedéseket be kell mutatni.

A módosított 219/2011 (X. 20.) Korm. rendeletben pontosodnak a biztonsági irányítási rendszerrel kapcsolatos követelmények is. Megjelenik a szabályozásban a "az elérhető legjobb gyakorlatra" való hivatkozás az alkalmazott biztonsági megoldások, eljárások viszonyítási alapjaként. Szintén új előírásként jelenik meg az alvállalkozók tevékenységének szabályozására vonatkozó követelmény. Megjegyezzük erre vonatkozó előírást a legtöbb katasztrófavédelmi engedéllyel üzemelő üzem eddig és érvényben tartott. Szintén újdonságként jelenik meg a rendszerelmek elhasználódásából, korróziójából származó veszély növekedés szabályozásának igénye.

Kapcsolódó Szolgáltatások

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés készítése

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés készítése a 219/2011 (X.20.) Korm. rendelt 3. illetve 4. melléklete szerint. bővebben

Iparbiztonsági tanácsadás

Ha a jogszabály változásból adódó feladatok meghatározásához szakértői segítségre van szükség. bővebben

Súlyos Káresemény Elhárítási Terv készítés

Súlyos káresemény elhárítási terv készítés küszöbérték alatti üzemek, kiemelten kezelendő létesítmények részére bővebben

Üzemazonosító számítás

Üzemazonosító számítás elvégzése a 219/2011 (X. 20) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint. bővebben